Makoldi-féle mítosz

Makoldi Sándor (1945-2017) festőművész, tanár és néprajzkutató rendkívüli hatású és jelentőségű személyiség volt. Életének mindhárom területén maradandót alkotott: önálló iskolát teremtett festészetével csakúgy, mint pedagógiai és néprajzkutatói munkásságával. A szerves magyar műveltség egységét kereste és találta meg abban a vizuális nyelvben, mely a magyar népi műveltség és a még teljességben látó gyermek képi ábrázolásának sajátja. Erre az egységes képnyelvre építette anyanyelvi szintű vizuális pedagógiáját, mely tanítók, rajztanárok, néprajzkutatók, valamint képzőművészek és népművészek egész sorát indította el saját műveltségük felfedezésére. Festészeti munkássága mellett tanításai, előadásai, publikációi a hazai kultúrateremtés és értékközvetítés meghatározó elemei.

Makoldi Sándor

Tevékenységével a vizuális kultúra területén Bartók és Kodály példáját követte. A pályatárs Földi Péter Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja így jellemzi Makoldi Sándort: „Szakmai felkészültsége a klasszikus értelemben is feltűnően magabiztos volt. ... Tobzódó vitalitása lényeglátó bölcsességgel társult.”


Makoldi-féle mítosz

A Nemzeti Művelődési Intézet székháza a szerves magyar műveltség számos elemét vonultatja fel az épület külső homlokzatán és közösségi tereiben. Az épület megjelenésének egyediségét a homlokzaton látható, három darabból álló fríz határozza meg, amely Makoldi Sándor festőművész, néprajzkutató rajzai alapján készült. A sgraffito kivitelezését lánya, Makoldi Gizella vezette.

A fríz kivitelezését sajnos Makoldi Sándor már nem érhette meg. A fríz három részre tagolódik: ha az épülettel szemben állunk, akkor láthatjuk, hogy a baloldali rész a Biblia történéseit meséli el, a jobb oldali elem a magyarság történetét és középen, a tympanon alatt egybeforr a keresztény kultúra a magyarsággal. Mindhárom elem folyamatot ábrázol, annak képei egymással összefüggenek, egymásból következnek.

A homlokzati fríz kivitelezése sgrafitto technikával készült, melynek lényege egy többrétegű vakolat, a vakolat felső rétegből vágják vissza gyakorlatilag azokat formákat, mintákat, alakokat, amelyek végül képként, a síkból kiemelkedő formában jelennek meg.


Bibliatörténet

„Kezdetben vala az ige ... amely testté lőn.” A Teremtő, az önmagából induló kezdet. Tő, mely terem növényi, majd állati létformákat, melyből megkülönböztethető a felső és alsó világ.
A következő képsor azt mutatja, ahogy az emberiség „napkeleti bölcsekként” elindul a betlehemi csillag után a Megváltó keresésére, majd megszületik a Kisded a betlehemi jászolban, ide azonban nem csak a bölcsek (mágusok) érhetnek el, hanem az egyszerű nép, a leginkább hagyományőrző pásztorok, akik együtt élnek a természettel, s figyelik az égi jeleket.
A következő képsoron Keresztelő Szent János megkereszteli a Jordán vizében Jézust, aki ezután tanítványokat szerezve bizonyságot tesz csodatevéseiről. Makoldi Sándor a csodák közül a csodálatos halászat és Lázár feltámasztását idézi meg. Jézus dicsőségének fényében virágvasárnap bevonul Jeruzsálembe, zöld ágak kísértében, annak ellenére, hogy tudja mi vár. Emberi megvalósulásnak sorsa halál a Golgotán.

A keresztény kultúra mégis a feltámadására, a halált legyőző áldozatára és az emberiség megváltására emlékezik. Erre emlékezetet a Piéta alakú sziklaszirt a frízen, és a magyar útszéli keresztekhez hasonló keresztábrázolás. A kereszt fölötti ív végpontjain általában a Nap és a Hold jár, így hirdetik, hogy a keresztény Istenség él, s immár felszállt az egekbe. A megújuló holdat, az újjászületést a fenti képsoron egy baba-forma jelképezi. Az örömhírt az apostolok, a tanítványok viszik szét a világba.


Magyarságtörténet

Ha valaki nagyon szerencsés, azt szoktuk mondani: Isten a tenyerén hordozza. Ezt az isteni szeretetet jelképezi Isten tenyere, mely égi madárként, a fénymagot a szájában hozva jeleníti meg a teremtést. A teremtés napjait, mely egyben a 7 bolygót is jelképezi, a kép jobb oldalán található korongok mutatják. Isten tenyerének sorsvonala és életvonala egy háromszög-alakú magot rejt. A magból indul a MAG-ar nép. Az első emberi alak a képen ősapánk, a kultúránk megteremtője, a babiloni torony építője, Nimród. Tőle indul mitikus történelmünk, miután fiai, Hunor és Magor a csodaszarvas nyomába erednek. Az ünő vezeti el őket a hattyú-tündérek tavához, ahol épp a kürt ünnepét tartják. A tündérnők és a hős, vadász férfiak egyesüléséből született gyermekek már Emese álmát vetítik elénk, akinek ágyékából „Szent királyaink sora” fakad a mitikus Turultól. A folytatásban Buda látható, aki szellemi támasza és segítője az ikertestvérének, a harcos Atillának, akinek harci sikerei Isten kardjának köszönhetőek. Atilla „a magyarok első királya”, összekötője a hun-magyar folytonosságnak. E folytonosságot jeleníti meg a szkíta szarvas-agancsos lovas, a fején viselt magyar Szent Koronával.

A honfoglalás kori kettős hiedelemvilágot a következő kép mutatja, ahol egyszerre jelenik meg a kereszténység (Szent István a koronát ajánlja fel Szűz Máriának) és az ősi hitet jelképező sámán képe. Gondoljanak az István, a Király rocklegendára.

A folyamat (az inda) folytatódik és Szent László feladata lesz a kereszténység megszilárdítása. Sorsdöntő harc folyik a szent király és a kun vezér párviadalában, ahol még küzd a népünk a keleti gyökerek ellen. A rituális birkózás sorsát végül egy lány dönti el.

Az életfa, a sors fája, a lány ölében megpihenő hős testéből növekszik. Ha a fa kivirul, a magyarok sorsa jóra fordul. Ez a motívum sokszor megjelenik a népmeséinkben is. A virágzó fa életet, az elszáradó halált jelent a hősre.

A magyarság útja a váci csodában teljesedik ki. Szent László Vácon látta meg Isten Angyalát. Egy csodaszarvas mutatta meg neki, hol építsen templomot.


Tympanon alatti fríz

A tympanon alatt összeér a két fríz-történet. A bejárat feletti tengelyben az Úr ítélőszéke mintegy mérleg jelenik meg. Kezében a sors fájának fonalaival egyensúlyt tart, védelmez és ítélkezik. A két lovas alakjai a tavaszi és őszi napéjegyenlőség megidézői az évkörben.

Szent György fény-dárdája a sötétséget jelző sárkányt győzi le tavasszal. Azaz a Bakból kiszabadítva, újra termékenységet, a természet megújulását hozza világra.

A másik oldalon Szent Mihály az őszi napéjegyenlőséget jelzi, a hagyományok szerint az utolsó ítélet angyala, ő fogadja a halott lelkét, s mérlegre téve dönti el, hogy az illető a mennyországba vagy a pokolba jut-e. Isten iránti hűsége megingathatatlan, neve is erre utal.

Mi ká él - ki olyan mint isten?

Trombitájával Szent Mihály, azaz Mihály arkangyal a csodaszarvasból a lélek megújulását váltja ki a feltámadáskor.

A magyar ember hittel fordul Szűz Mária felé, mert tudja, hogy mindennapi életében, de főként megpróbáltatások idején leteheti lábai elé szenvedéseinek terhét, és köpönyegébe bújva lélekben megnyugvást, meghallgatást talál. Közbenjáró szeretetével pedig elnyerheti a Jóisten kegyelmét.

SM@PPRA fel!

Töltse le ingyenes mobilappunkat és értesüljön időben mindenről! Megtalálható minden olyan információ, ami elsősorban a helyi lakosoknak szól és ezeket mind egy kattintással el tudja érni telefonon, vagy tud útvonalat tervezni az applikációval.

Android applikáció

iOS applikáció

Cím: Nemzeti Művelődési Intézet
Telefon: +36 87 446 250
Telefax: +36 87 799 102
E-mail: info@smapp.hu

Ügyfélfogadás rendje:
Hétfő: 8-12 és 13-15 óra
Szerda: 8-12 és 13-15 óra
Péntek: 8-12 óra

Nemzeti Művelődési Intézet